Na, meg is van...
" Azt hiszem igen dühös lehetnék amiatt, ami velem történt, de nehéz dühösnek lenni, amikor oly sok szépség van a világban. Néha úgy érzem, hogy egyszerre látom mindet és ez túl sok. A szívem felduzzad, mint egy léggömb és majd szétrobban. Aztán eszembe jut, hogy ellazuljak és ne próbáljak meg belekapaszkodni.
Aztán esőként rám hullik az egész és nem érzek mást, csak hálát, hülye kis életem minden egyes percéért.
Biztos fogalmatok sincs róla, miről beszélek, de ne féljetek, egy nap majd megtudjátok... "
Biztos fogalmatok sincs róla, miről beszélek, de ne féljetek, egy nap majd megtudjátok... "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése